Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba léptette a közel nulla energiaigényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. 2021. január 1-jétől kezdve új vagy jelentős felújításon átesett épületek már csak BB vagy annál jobb energetikai besorolás esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Fontos, hogy nem az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés időpontja számít, hanem a használatbavétel időpontja. Nem elég körültekintő tervezés esetén előfordulhat, hogy az épület nem felel meg a “BB” követelményszintnek, és a hatóság megtagadja a használatba vételt.

Mire kell figyelni a tervezésnél?

Az épületek energetikai tervezése komplex feladat, ahol nem csupán az egyes szerkezetek megfelelően kialakított hőszigetelésére kell odafigyelnünk, hanem a jól megválasztott gépészeti rendszer kialakítására is. A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet határozza meg azokat a műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell.

Épületszerkezetek

A rendelet meghatározza, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak, épületszerkezeteknek és nyílászáróknak.

Energiahordozók

A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával, vagy épp távhővel fűtünk és állítjuk elő a melegvizet. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt 25 százalékos megújuló energia részarány, akkor az eggyel gyengébb, CC kategóriába sorolják az ingatlant, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ennél jobbat érdemelne.

Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet, nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia, illetve a távhő is bizonyos esetekben.

Legkönnyebben hőszivattyú, vagy napelem segítségével érhetjük el a kívánt követelményszintet. Már a tervezés során oda kell figyelni a gépészeti rendszerek helyigényének kialakítására, például egy hőszivattyús rendszert utólag kiépíteni meglehetősen nehézkes feladat.

A megfelelő besorolás eléréséhez a tervezés során előzetes számításokat készítünk, hiszen az épület megfelelő tájolása, fűtött térfogat és lehűlő felületek aránya is befolyásolja az épület besorolását. Ezek minden esetben a tervezés során elkészülnek, így nem érhet meglepetés a használatbavétel során.

Braun Orsolya