Az első, és nagyon fontos tenni való – természetesen a telekválasztást követően – egy tervezési program összeállítása. Ez gyakorlatilag egy kívánságlista. Mit szeretnél a saját házadban. Helyiségek, térigények, kertkapcsolatok, berendezések, fotók, olyan épületekről, amik tetszenek, hangulatok, anyagok, színek, amik közel állnak hozzád. Ezt megteheted családi körben, saját magad, vagy tervezőként szívesen segítünk, kérdésekkel, tapasztalatokkal ennek az összeállításában, véglegesítésében. Nagyon fontos a rendelkezésre álló költségkeret meghatározása, hogy ne kelljen aztán a hosszú hónapok alatt megálmodott házat a felére zsugorítani!

Ezt követően, és természetesen a tervezési program alapján kezdődik el a tervezési folyamat, ahol mi a hatósági előírások (Helyi Építési Szabályzat, Településképi Arculati Kézikönyv, Településképi Rendelet, OTÉK) figyelembevételével megpróbáljuk az elképzeléseidet formába önteni, és a szükséges tervdokumentációt elkészíteni. Ez általában több személyes egyeztetést igényel, hogy a számodra legmegfelelőbb tervek kerüljenek ki a kezünk közül.

2016. január 1-jét követően a lakóépületek építését és bővítését kivonták az építési engedélyezési eljárások alól, és megszületett egy új „fogalom”, az egyszerű bejelentés. Ez az eljárás a nevében „egyszerű”, de valójában egy kicsit bonyolultabb, és semmiképpen nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) szabályozza, mely 2016 óta több módosításon esett át. Ez a rendelet határozza meg a lakóépületek építésének és meglévő lakóépületek bővítésének szabályait.

Ha a szükséges dokumentációt az építész és a szakági tervezők (tartószerkezeti tervező, épületgépész tervező, villamos tervező) elkészítették, a terveket és a szükséges egyéb iratokat az ÉTDR (építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer) megfelelő felületére kell feltölteni.

Az egyszerű bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét,
2. az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
3. a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
4. az építészeti-műszaki tervezők – beleértve a szakági tervezőket is – nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
5. a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását (tervjegyzék),
6. az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be

[244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 18. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1b) bek.].

A bejelentéshez csatolni kell

1. az Egyszerű bejelentési rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt,
2. ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi

[244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 18. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 1. § (1c) bek.].

Az egyszerű bejelentés megtörténtéről, és annak jogszerűségéről az Építés Felügyeleti Hatóság a jogszabály értelmében 8 napon belül köteles az Építtetőt tájékoztatni.

Amennyiben a bejelentés hiányos, úgy az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatja az építtetőt vagy képviselőjét

1. arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek,
2. az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
3. a bejelentés vagy melléklete hiányairól

[244/2019. (X. 22.) Korm. rend. 19. §; 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 2. § (2) bek.].

Itt felhívjuk arra a figyelmet, hogy csak hiányos bejelentés esetében van a hatóságnak intézkedési kötelezettsége, tehát az épület szabályossága, vagy éppen a dokumentáció tartalma nem kötelező ellenőrzési szempont.

A tervdokumentáció kiegészítése, illetve javítása után azt újra fel kell tölteni az ÉTDR rendszerbe.

Amennyiben a bejelentést jogszerűnek minősítik, a kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől számított 15. napon el lehet kezdeni.

Ezt követően két lehetőséget különböztethetünk meg.

Első esetben, ha az Építtető természetes személy (magánszemély) és nyilatkozatban kijelenti, hogy a kivitelezést saját lakhatása céljából végzi, 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) értelmében elektronikus építési napló vezetésére nem kötelezett.

Ebben az esetben az elektronikus építési naplót nem kell készenlétbe helyezni, illetve megnyitni.

A jogszabályban előírt felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat a használat tudomásul vételéhez az ETDR felületen indított kérelem mellé kell feltölteni.

Abban az esetben, ha a kivitelezés finanszírozásában banki hitel is szerepel, és a Bank kéri az elektronikus építési napló vezetését, a naplót az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) rendszerben meg kell nyitni, ahová a kivitelezőt, felelős műszaki vezetőt és az építész tervezőt is meg kell hívni. A kivitelező és a tervező részéről is kötelező a felelősség biztosítás megléte és a kötvény vagy fedezetigazolás feltöltése az e-naplóba, valamint a tervező részéről kötelező a minimum 6 alkalom tervezői művezetés elvégzése.

Ha az Építtető jogi személy (cég), minden esetben kötelező az elektronikus építési napló megnyitása és vezetése. A kivitelező és a tervező részéről is kötelező a felelősség biztosítás megléte és a kötvény vagy fedezetigazolás feltöltése az e-naplóba, valamint a tervező részéről szintén kötelező a minimum 6 alkalom tervezői művezetés elvégzése.

A tervezői művezetés kérését az alábbi munkafázisokban javasoljuk:

• kitűzés, épület telken belüli elhelyezésének ellenőrzése
• alapozás méreteinek ellenőrzése (lábazati zsalukő vízszintes irányú méretei)
• felmenő szerkezetek, nyílásáthidalások
• födémek építése
• tetőszerkezetek építése
• szigetelések
• szakipari munkák (térelhatárolások, burkolások, homlokzatképzés)
• kivitelezés lezárása, energetikai minőségtanúsítvány kiállítása

A kivitelezés során az Építés Felügyeleti Hatóság a munkaterületet több alkalommal is, véletlenszerűen, vagy harmadik fél általi bejelentés hatására ellenőrizheti, illetve olyanra is volt már példa, hogy csak az építési naplót ellenőrizték, és szólították fel a kivitelezőt vagy az építtetőt a hiányosságok pótlására.

Ha az építkezés lezajlott és minden dokumentum az építési naplóba feltöltésre került (teljesítmény nyilatkozatok, felelős műszaki vezetői nyilatkozatok, műszaki ellenőri nyilatkozat, építész tervezői bejegyzések, ha volt tervezői művezetés, stb.) lehet kezdeményezni a hatósági bizonyítvány kiállítását.

Naplóvezetési kötelezettség esetén az is feltétel, hogy az építési naplóban a munkaterület visszaadásra kerüljön az építtető részére.

Építtető, vagy meghatalmazottja kérelmére az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt az építésfelügyeleti hatóság állítja ki.

Az építtetőnek a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor az alábbiakat kell mellékelnie:

1. ha a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, igazolni kell a díj megfizetését,
2. mellékelni kell a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti statisztikai adatlapot,
3. mellékelni kell az energetikai tanúsítványt (OÉNY elektronikus rendszerbe feltöltve), valamint
4. ha a kivitelezési tevékenység a 155/2016. (VI.13) korm. rend. 4. § (3) bekezdése szerint valósult meg, mellékelni kell
   • a fővállalkozó kivitelezőnek az 191/2009 (IX.15) számú, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú nyilatkozatát, vagy – ha a kivitelezési tevékenységbe fővállakozó kivitelezőt nem vontak be – a kivitelezést végző, szakirányú szakképesítéssel rendelkező személynek vagy személyeknek azzal megegyező tartalmú nyilatkozatát és szakirányú szakképesítésének igazolását, és
   • a megvalósulási dokumentációt, ha az egyszerű bejelentési dokumentációtól a kivitelezési tevékenység során eltértek.
5. az egyes közműszolgáltatókkal megkötött szolgáltatási szerződéseket.

A hatósági bizonyítvány kiadása előtt az építésfelügyeleti hatóság minden esetben ellenőrzi a dokumentumok meglétét, valamint elektronikus építési napló vezetése esetén meggyőződik arról, hogy a szükséges nyilatkozat megtétele megtörtént-e.

Az építésfelügyeleti hatóság elutasítja a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet, ha a kért mellékleteket nem csatolták a kérelemhez, vagy a kért nyilatkozat tartalma a valóságnak nem felel meg..

Himer Andrea